A motor teljesítménye, fordulatszáma és nyomatéka közötti kapcsolat

A hatalom fogalma az egységnyi idő alatt végzett munka.Egy bizonyos teljesítmény mellett minél nagyobb a fordulatszám, annál kisebb a nyomaték, és fordítva.Például ugyanaz az 1,5 kW-os motor, a 6. fokozat kimeneti nyomatéka nagyobb, mint a 4. fokozaté.Az M=9550P/n képlet durva számításhoz is használható.

 

AC motoroknál: névleges nyomaték = 9550* névleges teljesítmény/névleges fordulatszám;az egyenáramú motoroknál ez nagyobb gondot okoz, mert túl sok típus van.Valószínűleg a forgási sebesség arányos az armatúra feszültségével és fordítottan arányos a gerjesztő feszültséggel.A nyomaték arányos a mező fluxusával és az armatúra áramával.

 

  • Az armatúra feszültségének beállítása az egyenáramú fordulatszám szabályozásban az állandó nyomaték-fordulatszám szabályozáshoz tartozik (a motor kimeneti nyomatéka alapvetően változatlan)
  • A gerjesztőfeszültség beállításánál az állandó teljesítmény-fordulatszám szabályozáshoz tartozik (a motor kimenő teljesítménye alapvetően változatlan)

T = 9,55*P/N, T kimeneti nyomaték, P teljesítmény, N fordulatszám, a motor terhelése fel van osztva állandó teljesítményre és keresztirányú nyomatékra, állandó nyomatékra, T változatlan marad, majd P és N arányos.A terhelés állandó teljesítményű, ekkor T és N alapvetően fordítottan arányos.

 

Nyomaték=9550*kimeneti teljesítmény/kimeneti sebesség

Teljesítmény (watt) = fordulatszám (Rad/sec) x nyomaték (Nm)

 

Tulajdonképpen nincs mit megvitatni, van egy P=Tn/9,75 képlet.A T mértékegysége kg·cm, és a nyomaték=9550*kimeneti teljesítmény/kimeneti sebesség.

 

Az erő biztos, a fordulatszám gyors, a nyomaték kicsi.Általában, ha nagy nyomatékra van szükség, a nagy teljesítményű motoron kívül további reduktorra van szükség.Így érthető, hogy ha a P teljesítmény változatlan marad, minél nagyobb a fordulatszám, annál kisebb a kimeneti nyomaték.

 

Kiszámíthatjuk a következőképpen: ha ismeri a berendezés T2 nyomatékellenállását, a motor névleges fordulatszámát n1, a kimenő tengely n2 fordulatszámát és az f1 hajtásrendszert (ez az f1 a tényleges érték szerint határozható meg üzemi helyzet a helyszínen, a legtöbb hazai 1,5 felett van) és a motor m teljesítménytényezője (vagyis az aktív teljesítmény és a teljes teljesítmény aránya, amely a motor tekercselési rés teljes sebességeként értendő, általában 0,85-nél), kiszámítjuk a P1N motorteljesítményét.P1N>=(T2*n1)*f1/(9550*(n1/n2)*m), hogy megkapja a jelenleg kiválasztani kívánt motor teljesítményét.
Például: a hajtott berendezés által igényelt nyomaték: 500N.M, a munkaidő 6 óra/nap, és a hajtott berendezés f1=1 együtthatója egyenletes terhelés mellett választható, a reduktor karimás beépítést igényel, a kimenő fordulatszám n2=1,9r/perc Ekkor az arány:

n1/n2=1450/1.9=763 (itt négyfokozatú motort használunk), tehát: P1N>=P1*f1=(500*1450)*1/(9550*763*0.85)=0.117(KW) Általában válassza a 0,15 kW-os sebesség arány körülbelül 763 elég ahhoz, hogy megbirkózzanak vele
T = 9,55*P/N, T kimeneti nyomaték, P teljesítmény, N fordulatszám, a motor terhelése fel van osztva állandó teljesítményre és keresztirányú nyomatékra, állandó nyomatékra, T változatlan marad, majd P és N arányos.A terhelés állandó teljesítményű, ekkor T és N alapvetően fordítottan arányos.

Feladás időpontja: 2022. június 21